A meglehetősen hosszúra sikeredett nevű, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a Képzési rendelet) rendelkezik többek között a vasútvállalatok számára kiadható egyszerűsített képzési engedélyre vonatkozó szabályokról.
A Képzési rendelet azt mondja, hogy:
Egyszerűsített engedélyt kaphat az a vasúti társaság, amely a … meghatározott feltételeknek megfelel …, és amelyet … időszakos oktatás végzésére a hatóság nyilvántartásba vett.
Legörgetünk a 24.§-hoz, és az alábbiak derülnek ki:
Időszakos oktatás szervezésére, végzésére vonatkozó nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: regisztráció) iránti kérelmet a képzőszervezet, vagy az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató, és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti belső képzés ellátásához szükséges egyszerűsített felnőttképzési nyilvántartásban szereplő vasúti társaság nyújthat be.
Az is megérne egy misét, hogy ez kétszeres engedélyezési eljárás, a versenyképesség jegyében kétszeres díjért (jelenleg darabonként 614.000 HUF), de a gond ennél nagyobb.
A 2013. szeptember 2. óta hatályos új Felnőttképzési törvény már nem tartalmaz egyszerűsített felnőttképzési regisztrációra még csak utalást sem. Sőt, az egyszerűsített szó még csak nem is szerepel benne.
Vagyis, a képzési rendelet teljesíthetetlen feltételt állít azon vasútvállalatok elé, amelyek eléggé elszántak lennének bő egymillióval dotálni a Nemzeti Közlekedési Hatóságot a kétszer félórás munkáért…
Várjuk a helyzet feloldását.