Korábban is említettük, hogy 2018-ban jelentősen változnak a járművek karbantartására, javítására vonatkozó szabályok. Mivel több ügyfelünk is hasonló kérdéssel fordult hozzánk, összeállítottunk egy tájékoztatót az alkalmazandó előírásokról.

 

Alapvetés, hogy Magyarország területén a magyar jogszabályok érvényesek.

A mozdonyok karbantartásra, javítására alapvetően két magyar jogszabály vonatkozik:

1. A vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet (a továbbiakban: 31/2010), és
2. A vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló 24/2016. (VII. 18.) NFM rendelet (a továbbiakban: 24/2016).

A következőkben sorra vesszük a két rendelet 2018-ban érvényes, vonatkozó előírásait, és ahol szükségesnek látjuk, magyarázó szöveget is fűzünk hozzá. Az egyszerűség kedvéért a „karbantartás” szó (idézeteken kívüli) használata a karbantartást, javítást és hibaelhárítást is jelenti.

A 31/2010 rendelet

25.§ (1) Az üzembehelyezés vagy a hálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell egy karbantartásért felelős szervezettel, amelyet a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban nyilvántartásba kell venni.

A Magyarországon üzembe helyezett mozdonyoknak az üzembe helyezési engedélyében nevesítve van a karbantartásért felelős szervezet.

(2) A karbantartásért felelős szervezet vasúti társaság, a vasúti jármű gyártója, a vasúti jármű üzembentartója vagy az üzembentartó által megbízott szervezet lehet.

(2a) Minden nem tehervagon karbantartásáért felelős szervezetnek karbantartási rendszerrel kell rendelkeznie, amely kiterjed a karbantartás irányítására, fejlesztésére, a járműállomány karbantartásának irányítására és a karbantartás végrehajtására. A karbantartási rendszer akkor megfelelő, ha eleget tesz a 7. mellékletben meghatározottaknak.

A 7. mellékletet 2018. január 1-től kell alkalmazni (37.§ (1) bekezdés). A fentebb idézett (2a) bekezdés vonatkozik a mozdonyok karbantartásáért felelős szervezetekre.

(3) A karbantartást a karbantartásért felelős szervezet saját maga, vagy a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek tevékenységének engedélyezéséről szóló jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelő alvállalkozóként igénybe vett karbantartó műhelyek segítségével végzi.

Leszűkítve a külföldi illetőségű karbantartásért felelős szervezetekre, ez azt jelenti, hogy attól, hogy nem magyar a karbantartásért felelős szervezet, meg kell felelnie ennek a feltételnek, ha Magyarország területén szeretné a karbantartást, javítást elvégezni.

(4) … Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet nem vasúti társaság és nem esik a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatálya alá, akkor a karbantartási rendszerének jóváhagyásáról – a (2a) bekezdés alapján – a hatóság dönt.

A 445/2011/EU bizottsági rendelet a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről szól. Ez a (4) bekezdés az, ami miatt minden mozdonyok karbantartásáért felelős szervezetnek rendelkeznie kell karbantartási rendszerrel.

A 24/2016 rendelet

Mint fentebb említettük, Magyarország területén a magyar jogszabályok érvényesek. Tehát a külföldi illetőségű karbantartást, javítást végző szervezeteknek is a magyar jogszabályoknak kell megfelelniük, ha Magyarország területén kívánnak munkát végezni.

1. § (1) E rendelet hatálya … a vasúti járművek és a vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései karbantartását, javítását, felújítását, korszerűsítését, továbbá időszakos és rendkívüli vizsgálatát Magyarországon végző műhelyekre, valamint a műhelyeket működtető szervezetekre és személyekre terjed ki.

A 2.§ (1) bekezdésének 9. pontja határozza meg, mi a műhely.

Az engedélyes azon szervezeti egysége, telephelye, ahol a vasúti járművek és a vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései karbantartását, javítását, felújítását és korszerűsítését, valamint időszakos és rendkívüli vizsgálatát végzik;

Tehát a „műhely” szó nem feltétlenül jelent épületet, fűtőházat.

A 3.§ (1) bekezdése szerint:

Vasúti jármű karbantartását, javítását csak a karbantartási, javítási, felújítási és korszerűsítési tevékenységre vonatkozó műszaki hatósági engedéllyel (a továbbiakban: műszaki engedély) rendelkező szervezet vagy személy végezheti.

Van viszont egy érdekes kitétel:

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás nyújtása esetén.

A hivatkozott törvényi előírás így szól:

A valamely más EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltatónak (a továbbiakban: a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató) Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtásához … nincs szükség engedélyezésre, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére.

A kipontozott rész helyén a kivételek állnak. Akkor kell a szabad szolgáltatásnyújtáshoz engedély, ha:

Az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend védelme, a közbiztonság, a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek védelme érdekében, továbbá közegészségügyi vagy környezetvédelmi követelmények érvényesítése céljából a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan kifejezetten eltérően nem rendelkezik.

A közlekedési hatóság álláspontja szerint a vasúti járművek, mozdonyok karbantartása súlyosan érinti a közbiztonság és környezetvédelem kérdését (szivárgó tűzveszélyes folyadékok, futásbiztonság, stb.), ezért a 2009. évi LXXVI. törvényben írt felmentési lehetőség nem alkalmazható.

A rendelet hagy felkészülési időt is:

Általánosságban a rendeletben foglalt feltételeknek 2018. június 30-ig kell megfelelni, kivéve:

• az ISO/TS 22163 szabvány szerint vasúti alkalmazások, minőségirányítási rendszerek, vasúti szervezetek minőségirányítási rendszerére vonatkozó követelmények működését igazoló tanúsítvány,
• környezettudatos működést tanúsító ISO 14001 szerinti tanúsítvány vagy azzal egyenértékű környezettudatos működést igazoló dokumentum

Ennek a két feltételnek 2020. december 31-ig kell megfelelni.

Összegzés

A két rendeletet együtt értelmezve a következő kötelezettségek állapíthatók meg a külföldi szervezet magyarországi karbantartási tevékenységére:

• Az végezhet karbantartást, aki rendelkezik hatóság által jóváhagyott karbantartási rendszerrel.
• A karbantartási rendszerrel szemben támasztott követelményeket a 31/2010 rendelet 7. melléklete írja le.
• Alvállalkozóként a 24/2016 rendeletnek megfelelő műhely igénybe vehető.
• 2018. június 30. után aki mozdonykarbantartással akar foglalkozni Magyarországon, annak nem csak a 31/2010 rendelet szerinti karbantartási rendszerrel kell rendelkezni, hanem a 24/2016 rendeletben leírt feltételeket is teljesíteni kell.
• Hiába van felkészülési idő a 24/2016 rendelet alkalmazására, a 31/2010 rendelet már előírja a magyar közlekedési hatóság által jóváhagyott karbantartási rendszer meglétét és alkalmazását.

A hatóság álláspontja szerint a felkészülési idő alatt a külföldi karbantartó csapatok Magyarország területén csak futóképességet helyreállító javításokat végezhetnek.

Igény esetén a SafeTrain Kft. segítséget nyújt a követelményeknek megfelelő karbantartási rendszer kidolgozásában és a magyarországi engedély megszerzésében. Ha támogatásra van szüksége, írjon e-mailt, hívjon a +36 30 386 7547 telefonszámon, vagy használja kapcsolatfelvételi űrlapunkat!